- Cikk: Colt Double Eagle
 - Cikk: IWA 2010 - Umarex
 - Cikk: Erma EGP 790
 - Cikk: Mauser 45 Magnum
 - Cikk: HW10GR
 - Cikk: HK P30 vs. RG96
 - Cikk: Röhm Vector CP1
 - Adatlap: Bruni GAP 
 - Cikk: Szánakasztó
 - Cikk: Élesből-gázrevolver
 - Jogos védelem!! - frissítés
 - Cikk: Reck Defender...
 - Cikk: RG88 és HSc 90
 - Adatlap: Baron P228
 - Adatlep: Retay Lord
 - Adatlap: Retay D. Eagle
 - Adatlap: Keserű Elite-20
 - Adatlap: FÉG GRH
        


 

             
Weihrauch HW88 és Röhm RG69N - a legjobbak                 
                     
A gáz-riasztó fegyvereket, ha mint önvédelmi eszközöket vizsgáljuk, akkor elsősorban nem a nagy tárkapacitásra, hanem a nagyfokú megbízhatóságra és az egyszerű, ösztönös kezelhetőségre kell a hangsúlyt helyezni. Ebből a szempontból pedig a klasszikus double action forgópisztolyok mindenképpen előnyösebbek, mint a mifelénk jóval divatosabb öntöltő társaik. 
             
Weihrauch HW88 Röhm RG69N
                  
A gáz-riasztó revolverek közül a gyengébb minőségűek is általában jóval nagyobb megbízhatóságot és tartósságot mutatnak, mint az azonos árú öntöltő modellek. Nem árt azonban itt is figyelemmel lenni a felhasznált anyagokra. A legfontosabb, hogy az elsütőszerkezetnek legalább a tengelyei acélból legyenek, de persze legjobb, ha az egész mechanizmus abból készült. A következő fontos elem a dob, mely ha acélból van, akkor szinte már végtelen az élettartam. A gáz-riasztó revolverek tokja csak hihetetlenül ritkán készül acélból, de itt a spiáter is bőven elegendő szilárdságú. Az 1990-es évek végefele csődbement ERMA cég gyártott egykor teljesen rozsdamentes acélból gáz-riasztó revolvereket (EGR 66X), ezek ára azonban manapság még használtan is 500-800 euró. 
              
Manapság csak az éles fegyverekből gyűjtők számára konvertált modellek, vagy a vadnyugatias játékok kellékeinek használt single action revolverek (Weihrauch WSA, Uberti Cattleman) készülnek acélból, de ezek egyrészt nagyon drágák, másrészt önvédelem szempontjából nem az igaziak, és hazánkban nem is sűrűn beszerezhetők. De térjünk vissza cikkünk témájául szolgáló két gáz-riasztó revolverre (Röhm RG69/69N és Arminius HW 88 Super Airweight), melyeket azért illeti a címbeli felsőfokú jelző, mert a hazai piacon beszerezhetőek közül véleményem szerint a legjobb minőséget, használhatóságot képviselik.
                    
Weihrauch HW88 Röhm RG69
                   
Kritikus anyagok

                 
A Röhm RG69 talán az ismertebb, illetve elterjedtebb a két revolver közül. Ennek esetében a tok cinköntvény, de ez igényes kialakításával, szinte sorjamentesre öntött felületével többeket átvert már. A dob és természetesen ennek forgatókoszorúja és ejektorcsillaga is acélból készült, gyakorlatilag éles fegyver minőségű. Az elsütőszerkezet ugyancsak teljesen acél, bár a fekete színű változatoknál ennek felületkezelése még nem éri el egy éles fegyverét. Ez az acél elsütőszerkezetes régi RG69-et az 1990-es évek közepéig gyártották, azóta csak az újabb RG69N jelzésű van újonnan forgalomban. Ennek elsütőszerkezete a rendkívül megbízható RG89-ével egyezik meg, tehát sajnos csak spiáter.

A remek Weihrauch Arminius HW88 Super Airweight, mint neve büszkén mutatja, a világ legkönnyebb 9 mm Knall kaliberű gáz-riasztó revolvere. Tömege mindössze 277 gramm! Ez úgy érték el, hogy mind a dobot, mint a tokot igen könnyű, de nagyon rugalmas és ellenálló alumíniumötvözetből készítették. (A spiáterben is van alumínium, de a cink részaránya 92% feletti). A HW 88 Super Airweight esetében is teljesen acélból készült az elsütőszerkezet illetve a dob ejektorcsillaga/forgatókoszorúja, így tehát ez a modell a hihetetlenül könnyű súlyt a hosszú élettartammal kombinálja.
                 
Röhm RG69
               
Mindkét revolveren természetesen acélból van az akasztó, ami a lövedék kilövését meggátolja.
           
Hasonló szerkezet
             
A Röhm RG69 K (közepes) tokméretű, míg a Smith&Wesson M36-os másoló HW88 megközelítőleg egyharmaddal kisebb, J-tokméretű. Mindkettő a legelterjedtebb revolverekbe való gáz/riasztó patront, a 9x17 mm-es peremes, központi gyújtású töltényt lövi. A nagyobbik dobjában 6, míg a kisebbikében 5 db töltényűrt találunk (mind a kettő untig elég "tűzerő" ebben a kategóriában).

A double action / single action elsütőszerkezet mindkét gázrevolvernél gyakorlatilag azonos, csavarrugós, tűzfalba épített ütőszeggel bír (a korai acéldobos HW88-akon ez még kakasba épített volt), a véletlen elsütést passzív ütőszegbiztosítás védi ki. A kakas tehát nem tud kontaktusba kerülni az ütőszeggel mindaddig, amíg az elsütőbillentyű nincs teljesen hátrahúzva, sütési pozícióban. A revolverek dobja mindkét esetben a Smith&Wesson szisztéma szerint, az óramutató járásával ellentétes irányba forog (hátulról nézve). A hüvelyeket az ejektorrúd megnyomásával egyszerre lehet üríteni.
                           
Röhm RG 69
                
Ami a különbséget jelenti a két revolver közt, az a dobrögzítés módja, hiszen a HW88 nemcsak megjelenésében, hanem szerkezetében is gyakorlatilag azonos a mintaként szolgáló világhírű éles revolverével. A dobtengely, illetve az ejektorrúd végét a cső elülső szakállán levő rugózott stift is rögzíti. Az RG69-nél viszont csak a dobkifordító kar, illetve a kúposra kiképzett ejektorrúd "befeszülése" zár. Ez egy nagy teljesítményű éles fegyvernél nem biztos, hogy elégséges lenne, de egy lövedék nélküli gázfegyvernél tökéletes.
           
Hangoskodás
             
Mindkét fegyver kidolgozása - ebben a kategóriában - kiválónak mondható, és mindkét esetben a nikkelezett kivitel a látványosabb, illetve tartósabb a festett fekete felületkezelésnél (az RG69 acél dobja kékített, kémiai úton). Az alumínium Arminius festett felületkezelése nem annyira sima, kissé rücskös, úgy tűnik, hogy a festék megfolyt néha. Mindkét típuson a fa markolathéj alapszolgáltatás, ezek közül a Röhm-é a közepes kezűeknek kényelmes, az Arminius-é pedig a kisebb kezűeknek kedvez. Természetesen, mint minden forgónál tetszés szerint cserélhető másmilyenre.
                               
Weihrauch HW88
                       
A gázrevolverek elsütése double action üzemmódban erősen különbözik, a Röhm-é átlagosnak tekinthető (gázfegyver, amúgy sem célbalövünk), 60 newton erő szükséges a sütéshez, míg az Arminius-é gyakorlatilag a legkönnyebb, amivel ebben a fegyverkategóriában találkozni lehet: mindössze 46 newton. Ezt elsütni a leggyengébb kezű nő is képes.

A forgópisztolyok tesztelése gyakorlatilag unalmas szokott lenni megbízhatósági szempontból, ezt történt az RG69-cel is. Az Umarex gyártmányú 9 mm Knall riasztótöltények ürítése is problémamentes volt. A vajpuha sütésű HW88 esetében azonban kb. 10-15 lövésenként egyszer-egyszer előfordult, hogy revolverezve elcsettent csak a töltény. A sütési erőt azonban egyszerűen lehet növelni: a kakas csavarrugója alá kis alátétet kell tenni, ami hajszálnyival jobban megfeszíti. Gázpatronokkal próbálva (Umarex, Wadie) soha nem volt elcsettenés, talán azok csappantyúja érzékenyebb?
                     
Weihrauch HW88
             
A gázrevolverek által lőtt 9 mm-es revolvertöltény hangja némileg kisebb, és tompább, mint az öntöltő társaiknál megszokottaké, de ennek ellenére ez bőven elegendő a fegyverekhez nem értő támadó szívműködésének erőteljes fokozására. Mindkét revolver csövére 15 mm-es jelzőrakéta lövésére szolgáló csőtoldat szerelhető fel, mely használatával (oldalukon vannak lefúvónyílások) a torkolatdörej határozottan fájdalmas.

Árak és javaslatok

A két gázrevolver közül rejtett viselésre feltétlenül a meglepően könnyű és kicsi Weihrauch Arminius HW88 Super Airweight-et tudom javasolni, ezt olyan helyekre / öltözékben is viselni tudjuk, ahova szinte semmilyen más fegyvert nem vihetünk, vagy igen kényelmetlen lenne. Ha a méret és tömeg másodlagos, illetve módunk van jobban rejtő ruházatot viselni akkor az RG69/RG69N is kiváló választás lehet. Új fegyverként megvásárolva mindkét csúcsminőségű gázrevolver ára 40 ezer forint körüli, tehát a jóval gyengébb képességű középkategóriás öntöltőkével van egy szinten.
      
 Weihrauch HW88 Röhm RG69
                      
         
Cikk: Vass Gábor            
Fotó: Szomolányi András
             
             




Impresszum    
    © 2005. Minden jog fenntartva! Gázpisztoly.hu