|
Reck Commander - német furfang yankee köntösben
A Colt 1911 és annak változatai, egyike a nagy amerikai legendáknak. Nyilvánvaló hibái és elavultsága ellenére sokak kedvence, mely köszönhető karakteres formájának, a fegyver történelmi hátterének, vagy a hozzá fűződő életérzésnek. Változatait hazánkban jellemzően sportfegyverként használják, de a tengerentúlon rengetegen hordanak 1911 alapokra épülő pisztolyokat önvédelmi szerepkörben is. Nem véletlen tehát, hogy Európában többen megalkották ezen fegyverek gáz-riasztó változatát is, ezek közül az egyik a Reck Commander.
A Reck Commander első ránézésre - ha a neve alapján esetleg nem ugrana be - a Colt Combat Commander másolata. Természetesen kisebb-nagyobb eltérések azért akadnak, mint minden éles fegyvert mintázó gáz-riasztó pisztoly esetében. Ilyen a markolatbiztosító hiánya, a (külső) szánakasztónak csak a szétszedést szolgáló mivolta, de a leginkább szembetűnő talán a méretbeli eltérés; alaposan, mintegy 20%-kal kisebb lett a gáz-riasztó változat az eredetinél, az ugyanis 197 mm hosszú, szemben a Reck Commanderrel, ami nincs 16 centi. A gázpisztoly szerkezetileg is tartogat néhány meglepetést számunkra, de érdekes módon ez nem "butítás" hanem komoly előrelépés az eredetihez képest, ugyanis a Reck Commander elsütőszerkezete nem csak single action, hanem revolverez is! Elképzelhető, hogy a német mérnökökben ott dolgozott egy csipetnyi exhibicionizmus, amikor SA/DA elsütőszerkezettel álmodták meg az amúgy is kisebb méretű pisztolyt?
A Reck Commander, gyártása során több apró módosításon is átesett. Az első szériát a '70-es évek végén kezdték gyártani, 238-as PTB szám alatt. Ezeknek a pisztolyoknak még acélból készült a csöve és 8mmK töltényt tüzeltek. A második generáció tulajdonképpen csak egy dologban változott; a cső anyagát acélról cinköntvényre cserélték. Ezt mutatja a száma is, amit egyszerűen csak kibővítettek; PTB238/2. Ezt a modellt egészen 1994-ig gyártották, ugyanis '95-től a PTB előírások módosítása miatt, Németországban nem lehetett 8mmK űrméretű gáz-riasztó fegyvereket gyártani. Ekkor született meg a Reck Commander .315K kaliberű változata. Elmondható tehát, hogy nem sok minden változott az évek során, így mindvégig acélból készült a kakas, a tűzfal, az elsütőszerkezet és természetesen a cső felfúrását gátló akasztó.
A kivitelezés minősége az összes modell esetében kimagasló, a szán anyagát első ránézésre szálcsiszolt acélnak hinné az ember. A Commander sütése kellemes, a kezelőszervek finoman járnak. Természetesen a design megtartása érdekében, a tömör elsütőbillentyű nem egy pont körül billen, hanem egyenes vonalon csúszik hátra, de ez egyáltalán nem zavaró. A kis gázpisztolyt fa markolathéjjal szerelték, az ezen található réz lapocska is büszkén hirdeti a gyártót, a Reck Commander esetében tehát nem vásárolták meg a név és logó használatának jogát a Colttól.
A fegyver szétszedése a szánakasztó karral történik. Persze a fegyver szabad tömegzáras rendszere és a fix cső miatt ez a művelet jóval egyszerűbb, mint az éles pisztoly esetében. Itt a töltetlenség alapos ellenőrzése után egy könnyed mozdulattal lefele fordítjuk a szánakasztót, a szánt ütközésig hátra húzzuk, majd a végállás előtt 1-2 milliméterrel felemeljük és előre lehúzzuk a csőről. Mivel ez a kar csak a részleges szétszedésre való, joggal merülhet fel bennünk a kérdés, hogy akkor nincs is a fegyverben szánakasztó? De van! Igaz, hogy belső, de ennek ellenére működtethető egy kézzel is. A belső szánakasztóval ellátott pisztolyok többségénél tárcsere után a szánt egy kicsit hátrahúzzuk, majd elengedjük. A Reck Commander esetében azonban elég a szánbiztosítót felnyomni, és a szán máris előre csap, ezzel csőre töltve a tárban található legfelső töltényt. Megjegyzem, ez nagy valószínűséggel nem előre megtervezett szolgáltatás, sokkal inkább a használat során kicsit megkopott alkatrészeknek köszönhető.
A Reck Commander egyik érdekes pontja a szánbiztosító. Ez az alkatrész nem fesztelenít, sőt, SA állásban blokkolja az elsütőszerkezetet (Cocked & Locked). A pisztolyt így csak kézzel tudjuk feszteleníteni, ráadásul kibiztosított állapotban. Fesztelenített állapotban sem olyan egyszerű a biztosítás, ugyanis ez csak úgy lehetséges, ha a kakast egy kicsit hátrahúzzuk. Elmondhatjuk tehát, hogy a biztosító a pisztoly leggyengébb pontja, bár tengerentúli felhasználóknak ez feltehetően nem jelentene gondot, mivel ők ezt a típust többnyire felhúzott kakassal hordják... mármint élesben.
Rock 'n' Roll!
Helyezzük a lejátszóba kedvenc "The Best of Jimi Hendrix" CD-nket, majd tekerjük a hangerőszabályzót a maximális végállása felé. Ekkor egyrészt a szomszédok se a lövések miatt fognak reklamálni, másrészt így érezzük át igazán azt a szabadságot, amit ez a kis pisztoly hordoz magában. Egy doboz riasztópatron ellövése alatt csak két kivetési hibával találkoztunk, ami szép teljesítmény, főleg, hogy ezek az akadályok is a töltényekből kiszakadt műanyag zárókupak miatt következtek be. CS, CN és pepper töltetű gázpatronokat vegyesen tárazva egyetlen kivetési hiba sem történt! természetesen ezt nem zárt helyen vizsgáltuk.
A birtoklási vágy
A birtoklási vágy alattomos dolog. A cikk írása közben folyamatosan fogdosott RECK Commander egyre inkább felébresztette bennem azt az érzést, hogy "nekem márpedig szükségem van egy ilyenre!" Az apró hiányosságoktól eltekintve a pisztoly egy kis ékszer; a felületkezelés, a szerkezet precíz kidolgozása teljesen érthetővé válik, amikor elolvassuk a szánon a "Made in W. Germany" feliratot. Természetesen a józan ész is azt diktálná, hogy minden háztartásban elengedhetetlen egy ilyen kis pisztoly... erről valószínűleg csak a gyártó vélekedik másképpen, ugyanis ezt a típust sajnos már régóta nem gyártják.
Cikk: Uram János
Fotó: Szomolányi András
|
|
