- Cikk: Colt Double Eagle
 - Cikk: IWA 2010 - Umarex
 - Cikk: Erma EGP 790
 - Cikk: Mauser 45 Magnum
 - Cikk: HW10GR
 - Cikk: HK P30 vs. RG96
 - Cikk: Röhm Vector CP1
 - Adatlap: Bruni GAP 
 - Cikk: Szánakasztó
 - Cikk: Élesből-gázrevolver
 - Jogos védelem!! - frissítés
 - Cikk: Reck Defender...
 - Cikk: RG88 és HSc 90
 - Adatlap: Baron P228
 - Adatlep: Retay Lord
 - Adatlap: Retay D. Eagle
 - Adatlap: Keserű Elite-20
 - Adatlap: FÉG GRH
        


 

                                     
Keserű PA-63M (R-Police) - a népköztársaság hőse
                    
A FÉG PA-63 vitathatatlanul a legismertebb pisztoly Magyarországon. Hiszen évtizedekig szinte csak ennek fémfehér markolatát láthatta kikandikálni a rendőrök pisztolytáskáiból az átlagmagyar, és csak ezzel találkozhatott sorkatonasága alatt, vagy a munkásőrségnél. A kiszuperált PA-63-ak nemrégiben új karriert futottak be: a Keserű Művek szabadon tartható gáz-riasztó fegyverré alakította át őket. Cikkünkben az éles mellett a legálisan hozzáférhető konverziót is bemutatjuk.
                
PA-63 M
                             
Történelmi kataklizmák

                        
Ha megfigyeljük a magyar történelem huszadik századi alakulását, akkor láthatjuk, hogy a nagyobb háborús / polgárháborús / forradalmi / ellenforradalmi (nem kívánt törlendő) eseményeket követő években mindig újrafegyverkeztek a fegyveres erők és rendvédelmi szervek. A pisztolyok terén ez valahogy így nézett ki: az első világháború utáni évtizedben jöttek a Frommer Stop és a 29M, a második világháború után a 48M és a TT, az 1956-os forradalom után a PA-63. Legtöbbször nem a technikai szükségszerűség volt a váltás oka, hanem leginkább az, hogy a különféle események során rengeteg lőfegyver tűnt el, került át a hatalom oldaláról a lakosság kezébe. Talán az sem véletlen, hogy az újonnan rendszerbe állított fegyverek által tüzelt lőszer még véletlenül sem csereszabatos az előző rezsim által alkalmazottakéval. 

Talán az egyetlen kivétel a rendszerváltás utáni - pont a PA-63-at váltó - P9R-sorozat, ahol az előző generáció műszaki/erkölcsi elavulása volt a váltás oka, nem a fegyverhiány, vagy tömeges fegyverlopás. A PA-63 az 1960-as évektől kezdődően univerzálisan rendszeresítésre került az összes magyar állami fegyveres szervezetnél, a rendőrségnél, a határőrségnél, vámőrségnél, a néphadseregnél, a munkásőrségnél, sőt még a komolyabb állami vállalatokat őrző fegyveres őrök is ezt a fegyvert kapták. Szerkesztőségünknek helyet adó egykori szocialista hadiüzem bejáratánál a mai napig ilyen pisztolyokkal az oldalukon álldogálnak a fegyveres biztonsági őrök. A PA-63 pisztolyból több százezer darab készülhetett, a gyártás még az 1980-as években is folyt.
                  
PA-63 M
              
A szovjet lőszer és a magyar föld kincse

                 
A PA-63 pisztolyt az 1960-as években kezdték el gyártani, ránézésre is nyilvánvalóan a Walther PP-t véve alapul. Természetesen a legendás német rendőrségi pisztoly lekoppintása ekkor már évtizedes előzményeket mondhat magáénak a FÉG-nél a 48M- és a Walam-típusokkal. A dolog korszerűségét jól jelzi, hogy a PP 1929-ben került a piacra, a PA-63 megjelenését követő évtizedben vonták ki végleg a német rendőri szolgálatból. Az új fegyver érezhetően vaskosabb lett ezeknél az elődöknél, hiszen a 7,65 mm Browning vagy a 9 mm Browning Short helyett a nagyobb átmérőjű és az utóbbinál 10-20%-kal nagyobb teljesítményű 9x18 mm Makarov-lőszert tüzelte. Ez lett a Varsói Szerződés rendszeresített pisztolylőszere, mint a szabad tömegzáras konstrukció mellett alkalmazható egyik legerősebb töltény. 

Ez a lőszer katonai célokra nyilvánvalóan már rendszeresítésekor is gyenge volt, rendőrségi célra viszont ekkor még nyugaton is komolyan szóba került hasonló, lásd: Walther PP Super az 1970-es években a maga 9x18 Police kaliberével. Ez utóbb persze vakvágánynak bizonyult, mint ahogy a PA-63 is. A tok anyagánál már a háború előtt is próbálkozott a német Walther az alumíniummal, de komoly mennyisége nem készült, és ezek fegyverek is jellemzően csupán 7,65 mm Browning kaliberűek voltak. A magyar átiratnál aztán az erősebb lőszert párosították az alumíniumtokkal, amiből aztán nem sok jó sült ki. De a kor hangulatába jól illeszkedett a hazai, de a Szovjetunióban feldolgozott bauxitból előállított alumínium széles körű alkalmazása.
                        
PA-63 M
                        
Meghagyások és módosítások

                    
A Walther PP szerkezetéhez képest a kaliberen és az alutokon kívül is történt pár módosítás, de az alapok változatlanok maradtak. A fegyver fix csöves (normál karbantartáshoz nem kiszerelhető), szabad tömegzáras, külső kakasos, DA/SA elsütőszerkezetű, öntöltő, rövid lőfegyver. A PA-63 pisztoly a szánon elhelyezett forgó fesztelenítő/biztosító karral rendelkezik, lefele állásban van bebiztosítva. A változások: elmaradt a csőretöltés-jelző (ami pedig a 48M-en önálló konstrukció volt), az ütőszeg pedig "liftezős" megoldásával passzív, leesés elleni biztosítást kapott. A tokban levő nyomórúd csak az elsütőbillentyű teljesen hátrahúzott állapotában emelte fel a kakas elé ütőpályára az ütőszeget - már ha minden jól ment, mert bizony az ütőszeg gyakran tört (különösen üres csettegtetéstől), és nem volt példa nélkül álló a fesztelenítéskor való elsülés sem, némely esetben pedig annyira biztonságosra sikerült összehozni a fegyvert, hogy lövés egyáltalán nem volt leadható vele. Ez is egy olyan dolog, amihez nagy kár volt hozzányúlni, túlbonyolítani. 

Az annak idején még nem volt elemi elvárás, hogy a pisztoly jobb és bal kézből egyaránt kezelhető legyen, az eredeti PP-hez hasonlóan a PA-63 biztosítója és tárkioldója is csak jobb oldalon található meg. Valami perverzióból kifolyólag a bal oldali markolathéjon egy tekintélyes, vagy centi magas kiemelkedést alakítottak ki, ez elvileg hüvelykujj-támaszként szolgál. Gyakorlatban azonban nehezíti a rejtve viselést, de legfőképpen kizárja, hogy balkezesek revolverezve el tudják sütni a fegyvert. Csak nagyon hosszú ujjaknál érhető el ugyanis az elsütőbillentyű elülső helyzetében. A pisztoly részleges szétszedése szerencsére maradt az egyszerű (unalomig ismert) Walther-rendszerű: a töltetlenség ellenőrzése után a sátorvasat lehúzzuk, oldalra kiakasztjuk, majd a szánt ütközésig hátrahúzva hátul az felemelhető és lehúzható előre a csőről. Ez a művelet kis gyakorlással oda-vissza 10 másodperc alatt megvan.
                  
PA-63 M
                     
Internacionalista kitekintés

                       
A PA-63 pisztolyt akkor lehet reálisan értékelni, ha a Varsói Szerződés többi tagállamának szolgálati oldalfegyveréhez hasonlítjuk. A szovjet, keletnémet és bolgár Makarovok masszívabbak, megbízhatóbbak és sokkal könnyebben lőhetően voltak, a románok egy hasonló alutokos pisztolyt (M74) használtak (de az még ronda is volt, és csupán 7,65 mm Brg. kaliberű), a lengyel P-64 is inkább zsebpisztoly volt, nem hadi. Így a béketábor legjobb hadipisztolya címre ekkor talán a csehszlovák CZ-82 pályázhatott, kétkezességével és nagy tárkapacitásával. Összességében tehát a többiekhez képest a PA-63 a középmezőnyben helyezkedett el, de ez inkább a versenytársakat minősíti. 

Érdekes megjegyezni, hogy a könnyű alutokos PA-63 és a könnyű és rövid AMD-65 okán a magyar honvéd menetelhetett legkényelmesebben a (létező) szocializmusba vezető úton. A pisztoly nyugati exportja is jelentős volt, de oda természetesen nem a 9x18 mm Makarov kaliberű, PA-63 jelzésű verzió került, hanem a 7,65 mm Browning vagy a 9 mm Br. Short lőszert tüzelő AP7,65 és AP9. Természetesen ezek minden elképzelhető és elképzelhetetlen (Hege AP66, Luger, SMC, KBI, Attila stb.) név alatt forgalomba kerültek, jellemzően fekete színű alutokkal. Ezek egyébként csak a csövükben, helyretoló és kakasrugójukban tértek el a klasszikus PA-63-tól.
                      
PA-63 M
                        
"Rúg, mint az állat!"

                  
A fenti csak a legenyhébbek közül való, azok szájából, akik először lőnek a "magyar legendával". A PA-63 ugyanis nagyon kellemetlenül gyorsan és erősen csap fel lövés közben. Nagyon meg kell markolni, a megmarkolás közben viszont a rövidke hódfarok okán simán a hátramozgó szán mögé kerülhet a lövő keze - fájdalmas sérülést okozva. Én magam sem szeretek lőni a PA-63-mal, de azért nem kevés lövést engedtem már ki ilyen pisztolyból, így mondhatom, hogy tapasztalt kézben nem olyan tragikusan rossz pisztoly, mint amilyennek sokan beállítják. No persze nem is jó!

Ha a minimális méretű, rosszul látható irányzékokat gondosan összerendezzük, akkor önmagában a fix, keménykrómozott furatú csőből meglepően pontosan küldhető ki a lövedék. Néha 6-7 centis 5-lövéses szórások is összejönnek. De sajnos jellemzően a 20-lövéses történet már lehervasztóbb, hiszen a koncentráció kopik, a kéz meg fárad az ütésektől. Jó, ha a célfekete méretű szórás összejön. Közelről gyorsan ráduplázni is erős csuklóízületeket igényel, de korántsem lehetetlen. Ha csak egy PA-63 van az embernél, attól még korántsem védtelen - feltéve, ha amúgy nagyon gyakorlott fegyverforgató. Viszont a magyar átlagrendőr (katona, biztonsági őr stb.) korántsem az (eltekintve az elenyésző számú kivételtől). 

Itt jön a képbe az, hogy agybeteg módon egy szánalmas zárt pisztolytáskában, cső alá töltve, bebiztosítva kellett a fegyvert viselniük. Ha elő is veszi mondjuk a rendőr a pisztolyát időben, akkor is másodperceket veszít a tűzkésszé tétellel. Ha pedig az első lövést revolverezve kell leadnia (előbb tölt csőre, aztán biztosít ki), akkor a borzalmasan nehéz, botrányos sütés okán jó eséllyel mellélő még közvetlen közelről is a támadójának. Szépen kivilágított lőtéren, két kézzel markolva a pisztolyt, gondosan ügyelve a sütésre eredményesen tudok lőni revolverezve is 10 méteren belül a PA-val. De, hogy stresszhelyzetben, váratlan szituációban, egy kézzel is menne ez - nos kétségeim vannak magammal szemben, pedig rengeteget gyakorlom a double action lövést.
                      
PA-63 M
                        
A PA-63 tapasztalataim szerint alapvetően megbízható fegyver, és most néhány "ha" következik. Ha stabilan fogják meg és szán mehet hátra, nem az egész pisztoly, ha a tárja jó állapotban van, ha friss a lőszer, és nem sok töltés-ürítéssel összevissza nyomorgatott, ha egyébként már eleve működő fegyverként jött ki a gyárból, ha minimálisan karbantartották az utóbbi évtizedekben. Igen, kicsit túl sok a "ha".

A pisztoly szánja az utolsó lövés után hátul fennakad, belső szánakasztós. A tár nem esik ki szabadon a tárkioldó megnyomásakor, ki kell azt rángatni, ezáltal az újratöltés meglehetősen lassú. Az újratöltésre pedig szükség lehet, hiszen csupán kétszer 5 db lőszerre töltött tárakat vitt ki az utolsó évtizedben az átlagrendőr. Ennek oka, hogy a tárrugó gyakran kigyengült, és ha ennél többet töltöttek be, akkor hajlamos volt nem feladni a lőszert. Tipikus bürokrata gondolkodás: ahelyett, hogy a hiba okát megszüntetnénk (filléres új tárrugók), inkább lecsökkentjük a rendőr lőszerjavadalmazását, ezzel túlélési esélyeit. Ráadásul a rendszeresített nem expanzív (FMJ vagy acélmagvas FMJ) Makarov-lőszerek a hatásos megállítóhatáshoz többszöri gyors ráduplát igényelnének.
                     
PA-63 M
                     
Gázüzemű PA-63: R-Police és PA-63M

                         
2007 januárjában jelentek meg az első élesből átalakított PA-63 gáz-riasztó pisztolyokról. A FÉG - mint ismeretes - korábban is gyártotta a GRP-sorozatú gázpisztolyait, de azok többségükben acéltokosak, és eleve gáz-riasztónak készült fegyverek voltak, olyan 50 ezer forint körüli áron. A Keserű Művek viszont a rendőrségtől illetve honvédségtől beszerzett, rendszerből kivont egykori éles rendőrségi, hadipisztolyokat alakított át. Ennek van egy behozhatatlan előnye: "ez nem OLYAN mintha, ez AZ". Másrészt viszont a gyakran 2-3 évtizedet szolgálatban eltöltött pisztolyok esztétikai és műszaki állapota nagyon hullámzó. A belső nem ritkán rozsdás, vagy kopott, de a kidolgozás foka gyakran így is jobb, mint az új FÉG-eknél. A külső felületkezelés eredetileg nagyon szép a szánon, de a hordástól ez nagyon könnyen megkopik. Viszont egy élesből átalakított Keserű PA-63M ára is bőven 40 ezer forint alatt marad - anyagát és eszmei értékét tekintve ennyiért ajándék! Az eladott konverziók jelentős része nem önvédelmi célból került új gazdájukhoz, hanem gyűjtői célból vagy nosztalgiából. (Önvédelemre úgyis csak revolver ajánlott!)
                  
A konverzió módja
                  
A Keserű Műveknek két - egymással ellentétes - szempontnak kellett egyidejűleg megfelelni a 9x18 Makarovról 9 mm PAK-ra való átépítésnél. Az egyik, hogy a szakhatóságok csak úgy járultak hozzá a gyártáshoz, hogyha a visszaalakítás nagyon meg van nehezítve. Másrészt viszont akkor lenne igazán keresett a termék, ha minél inkább hasonlítana az éles állapotúhoz. A kezdeti változatoknál a PA-63 típusjelzést durván kimarták a tokból, utóbb lézergravírozással törölték ki. Az új típus- és kaliberjelzés is először a szánon volt, aztán diszkrétebben a hüvelykivető nyíláson át láthatjuk.

PA-63 M
                
A legszebb az R-Police-ban, hogy meghagyták az eredeti fegyvercsövet, a 9 mm-es, huzagolt csőtorkolattal (így remekül lehet a "gázhuzagolással" viccelődni, kár, hogy vannak, akik komolyan is veszik). A cső azonban értelemszerűen jó pár módosításnak esett "áldozatul". Egy teljes átmérőt átérő keresztirányú vaskos acél akasztólemezt rögzítettek be hegesztéssel. A töltényűr értelemszerűen a 9x22 mm-es patronhoz lett igazítva, közvetlenül a töltényűr után pedig egy 3-4 mm-es szűkítés található - ettől képződik a fegyvert öntöltővé tevő gáznyomás. Az egész fegyvercső pedig egy hegesztett stifttel kivehetetlenül kapcsolódik a tokba.

Kezdetben a helyretoló rugó valamely török modellből lett átemelve, de utóbb a vásárlói reklamációk hatására meghagyták az eredetit, és a csőben levő szűkítést vették kisebb átmérőjűre. Annak érdekében, hogy a szánt ne lehessen egyből felszerelni egy éles PA-ra, a szán elején egy kis acélstiftet hegesztettek fel, és ennek megfelelő nútot martak a tokba. Ennek értelme legalábbis vitatható, hiszen az 1996 előtti hatástalanítású PA-63-akon, vagy a GRP-gázpisztolyokon is sértetlen és az élessel csereszabatos a szán.

A PA-63-alapú gázpisztolyok esetében sajnos nem lehet általános tapasztalatot megfogalmazni, hiszen elsősorban az alapanyag határozza meg a végeredményt. Ha az alap éles pisztoly működött, akkor jó eséllyel a gáz-riasztó is elketyeg. Több tucat példánnyal találkoztam és lőttem már ezek közül. Van, amelyik klasszul működik. Van, amelyik csak riasztóval akar üzemelni, van, amelyiket nem lehet revolverezve elsütni, van, amelyiken nem jó a fesztelenítés, van, amelyik nem biztosítható be valamiért. A lényeg, hogy vásárlás előtt nézegessük meg alaposan, esetleg próbáljuk ki! Ne feledjük, hogy nem feltétlenül a jó külső állapotúak fognak működni!
                     
PA-63 M
                   
Ingyen se/slágertermék

                                
Az éles PA-63 - és gyakorlatilag az összes éles FÉG-pisztoly - mára a jogszabályi változásoknak és az engedélybevonó hatóságoknak köszönhetően eladhatatlan fémhulladékká vált a polgári fegyverpiacon is. Illegális lőfegyverként bűncselekmények során rengeteg PA-63 és annak verziói kerülnek elő. Ellenben gázpisztollyá alakítva slágertermék lett, és sorban követték a többi merev csövű FÉG-pisztolyok: az RK59, az R61, az AP9, az AP7,65 és a műszakilag legjobb, a 48M. Mára tehát mindenféle engedély nélkül egészen szép - és megfizethető árú - FÉG PP-klóngyűjteményre tehetünk szert, és még durrogtathatunk is velük.
              
             
Cikk: Vass Gábor
Fotó: Szomolányi András
 
          
               




Impresszum    
    © 2005. Minden jog fenntartva! Gázpisztoly.hu