- Cikk: Colt Double Eagle
 - Cikk: IWA 2010 - Umarex
 - Cikk: Erma EGP 790
 - Cikk: Mauser 45 Magnum
 - Cikk: HW10GR
 - Cikk: HK P30 vs. RG96
 - Cikk: Röhm Vector CP1
 - Adatlap: Bruni GAP 
 - Cikk: Szánakasztó
 - Cikk: Élesből-gázrevolver
 - Jogos védelem!! - frissítés
 - Cikk: Reck Defender...
 - Cikk: RG88 és HSc 90
 - Adatlap: Baron P228
 - Adatlep: Retay Lord
 - Adatlap: Retay D. Eagle
 - Adatlap: Keserű Elite-20
 - Adatlap: FÉG GRH
        


 

   
Jogos védelmi helyzet  
  
  
A gáz-riasztó fegyvert a tüzijátékozáson és mondjuk sporteseményeken startpisztolykénti alkalmazáson túl legeslegfőképpen önvédelemre szokás tartani/viseli. Mégis ezzel kapcsolatban a legmélyebb a sötétség.  
        
Gazpisztoly.hu
     
Jogos védelmi helyzet - BTK 29. §  
    
A jogi szabályozás eléggé egyértelműen fogalmaz - a tévhitek erdeje azonban nemcsak az egyszerű védekezni kívánó polgárban, hanem az ellene intézkedő rendőrben is mélyen gyökerezik.
 
Jogos védelmi helyzet a hatályos Büntető Törvénykönyv szerint:
 
(1)  Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
 
Tehát a jogszerűen elhárítható támadás:
- megkezdett vagy közvetlenül fenyegető, jellemzően aktív cselekmény
- jogtalan
- egyoldalú (nem kölcsönös cselekmény)
- mások sérelmére is bekövetkezhet
 
Továbbá:
- nincs megszabva sem a támadás, sem az elhárítás eszköze
- a jogos védelmi cselekménynek a támadás (veszélyhelyzet) fennállásánál nem szabad tovább tartania
- jogos védelmi helyzet csak a támadó irányában állhat fenn
- "szükségesnek" kell lennie: védekezésnek a védekező választott módjának arányban kell állnia a támadás súlyával, másrészt, ha az adott szituációban több lehetséges mód kínálkozik a támadás elhárítására, ezek közül a lehető legenyhébbet kell választani.
    
Gazpisztoly.hu
        
Természetesen egy "éles" stresszhelyzetben mindezeket pontosan mérlegelni nem nagyon van mód. Azonban ekkor siet segítségünkre a (2) és (3) bekezdés. A BTK 2009. június végi módosítása érintette a jogos védelem témakörét, megszünteti a kitérési kötelezettséget (családtaggal szemben is), és az elhárítás szükséges mértékét szélesebb körben lehet büntetlenül átlépni. A legfontosabb azonban a megelőző védelem intézményének bevezetése. Ez azonban csak nem-halálos eszközzel gyakorolható jogszerűen.
                  
A Btk. 29. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
                   
(2) Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi.
                    
(3) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.”***

A Btk. a következő 29/A. §-sal egészül ki:

29/A. § Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt alkalmaz, ha az az élet kioltására nem alkalmas, és annak folytán a jogtalan támadó szenved sérelmet, továbbá ha a védekező a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt.***

( *** = akkora vagy nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett.)
               
              
Végszükség  - BTK 30. §
  
   
A jogos védelem "párja" a némileg elvontabb végszükség esete:
 
(1) Nem büntethető, aki saját, illetőleg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély előidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett.
                            

A Btk. 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
                     
(2) Nem büntethető az sem, aki azért okoz akkora vagy nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni a sérelem nagyságát.
                             
(3) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza a sérelem nagyságának felismerésében.
                               
(4) Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély vállalása hivatásánál fogva kötelessége.
 
                        
Angol-amerikai jogban ezt "lesser evil" ("kevésbé gonosz" kb. kisebbik rossz) elvének hívják, ami jobban mutatja a gyakorlati tartalmát.
       
Gazpisztoly.hu
       
(Illusztrációként a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának BH 1993.336. szám alatt közzétett eseti döntése: "Végszükségben cselekszik, aki a súlyos sérüléssel járó és azonnali műtétet igénylő, balesetet szenvedett hozzátartozóját - más lehetőség hiányában - a járművét szeszes italtól befolyásolt állapotban kórházba szállítja.")
 
Fegyveres vonalon talán érzékletesebb példa, melyet a jogászok szoktak felhozni, a következő: a tűzoltó, aki egy égő lakóházhoz siet, erőszakkal is felléphet a tűzcsapot át nem engedő személlyel szemben.
 
Vass Gábor
 
 




Impresszum    
    © 2005. Minden jog fenntartva! Gázpisztoly.hu