|
Jogos védelmi helyzet
A gáz-riasztó fegyvert a tüzijátékozáson és mondjuk sporteseményeken startpisztolykénti alkalmazáson túl legeslegfőképpen önvédelemre szokás tartani/viseli. Mégis ezzel kapcsolatban a legmélyebb a sötétség.
Jogos védelmi helyzet - BTK 29. §
A jogi szabályozás eléggé egyértelműen fogalmaz - a tévhitek erdeje azonban nemcsak az egyszerű védekezni kívánó polgárban, hanem az ellene intézkedő rendőrben is mélyen gyökerezik.
Jogos védelmi helyzet a hatályos Büntető Törvénykönyv szerint:
(1) Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
Tehát a jogszerűen elhárítható támadás:
- megkezdett vagy közvetlenül fenyegető, jellemzően aktív cselekmény
- jogtalan
- egyoldalú (nem kölcsönös cselekmény)
- mások sérelmére is bekövetkezhet
Továbbá:
- nincs megszabva sem a támadás, sem az elhárítás eszköze
- a jogos védelmi cselekménynek a támadás (veszélyhelyzet) fennállásánál nem szabad tovább tartania
- jogos védelmi helyzet csak a támadó irányában állhat fenn
- "szükségesnek" kell lennie: védekezésnek a védekező választott módjának arányban kell állnia a támadás súlyával, másrészt, ha az adott szituációban több lehetséges mód kínálkozik a támadás elhárítására, ezek közül a lehető legenyhébbet kell választani.
Természetesen egy "éles" stresszhelyzetben mindezeket pontosan mérlegelni nem nagyon van mód. Azonban ekkor siet segítségünkre a (2) és (3) bekezdés. A BTK 2009. június végi módosítása érintette a jogos védelem témakörét, megszünteti a kitérési kötelezettséget (családtaggal szemben is), és az elhárítás szükséges mértékét szélesebb körben lehet büntetlenül átlépni. A legfontosabb azonban a megelőző védelem intézményének bevezetése. Ez azonban csak nem-halálos eszközzel gyakorolható jogszerűen.
A Btk. 29. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi.
(3) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.”***
A Btk. a következő 29/A. §-sal egészül ki:
29/A. § Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt alkalmaz, ha az az élet kioltására nem alkalmas, és annak folytán a jogtalan támadó szenved sérelmet, továbbá ha a védekező a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt.***
( *** = akkora vagy nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett.)
Végszükség - BTK 30. §
A jogos védelem "párja" a némileg elvontabb végszükség esete:
(1) Nem büntethető, aki saját, illetőleg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély előidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett.
A Btk. 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) Nem büntethető az sem, aki azért okoz akkora vagy nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni a sérelem nagyságát.
(3) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza a sérelem nagyságának felismerésében.
(4) Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély vállalása hivatásánál fogva kötelessége.
Angol-amerikai jogban ezt "lesser evil" ("kevésbé gonosz" kb. kisebbik rossz) elvének hívják, ami jobban mutatja a gyakorlati tartalmát.
(Illusztrációként a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának BH 1993.336. szám alatt közzétett eseti döntése: "Végszükségben cselekszik, aki a súlyos sérüléssel járó és azonnali műtétet igénylő, balesetet szenvedett hozzátartozóját - más lehetőség hiányában - a járművét szeszes italtól befolyásolt állapotban kórházba szállítja.")
Fegyveres vonalon talán érzékletesebb példa, melyet a jogászok szoktak felhozni, a következő: a tűzoltó, aki egy égő lakóházhoz siet, erőszakkal is felléphet a tűzcsapot át nem engedő személlyel szemben.
Vass Gábor
|
|
