- Cikk: Colt Double Eagle
 - Cikk: IWA 2010 - Umarex
 - Cikk: Erma EGP 790
 - Cikk: Mauser 45 Magnum
 - Cikk: HW10GR
 - Cikk: HK P30 vs. RG96
 - Cikk: Röhm Vector CP1
 - Adatlap: Bruni GAP 
 - Cikk: Szánakasztó
 - Cikk: Élesből-gázrevolver
 - Jogos védelem!! - frissítés
 - Cikk: Reck Defender...
 - Cikk: RG88 és HSc 90
 - Adatlap: Baron P228
 - Adatlep: Retay Lord
 - Adatlap: Retay D. Eagle
 - Adatlap: Keserű Elite-20
 - Adatlap: FÉG GRH
        


 


 Jog & fegyver


  
                                    

                                         
2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről

(A bűnügyi nyilvántartási rendszer átalakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló, 2009. évi CXLIX. törvény által előírt, 2010 jan. 1-től hatályos módosításokkal.)

Általános rendelkezések

1. § (1) E törvény hatálya az abban meghatározott lőfegyverre, lőfegyver fődarabra, lőszerre (töltényre) és azok megszerzésére, tartására, használatára terjed ki.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Magyar Köztársaság területén állomásozó fegyveres szervek, a fegyveres biztonsági őrség lőfegyvereinek és lőszereinek megszerzésére és tartására.

2. § E törvény alkalmazásában:

1. automata lőfegyver: olyan lőfegyver, amely minden lövés után automatikusan újratölt, és az elsütőszerkezet egyszeri működtetésével egynél több lövést képes leadni;

2. áthatoló (páncéltörő) lőszer: olyan lőszer, amelynél a lövedéket köpeny burkolja és páncéltörő (áthatoló) kemény maggal rendelkezik, ideértve a nem páncéltörő rendeltetésű acélmagvas lőszereket is;

3. egylövetű lőfegyver: tölténytár nélküli lőfegyver, amelynek töltényűrjébe vagy a csőfar töltőnyílásába, illetve csőtorkolatán keresztül a csövébe minden lövés leadása előtt külön be kell helyezni a lőszert vagy lőszer alkatrészeket;

4. elöltöltő lőfegyver: az olyan egylövetű- vagy ismétlőfegyver, amelynél a lőport és a lövedéket kizárólag a csőtorkolat irányából lehet a csőbe vagy a forgódobba betölteni, rendeltetésszerűen fekete lőporral vagy gyárilag a fekete lőpor kiváltására készült lőporral és hozzávaló csappantyúval működtethető;

5. expanzív (kiterjedő) lövedékű lőszer: olyan lőszer, melynek lövedéke üreges csúcsú vagy lövedéke a köpenytől eltekintve nem egy darabból áll;

6. félautomata lőfegyver: olyan lőfegyver, amely minden lövés után automatikusan újratölt, és az elsütőbillentyű egyszeri működtetésével csak egy lövést képes leadni;

7. flóbert rövid lőfegyver: olyan peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyver, melynek teljes hossza 28 cm-nél rövidebb, kizárólag flóberttöltény működtetésére alkalmas és az Európai Közösségek Tanácsának a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK irányelve szerint a �B� engedélyköteles kategóriába tartozik;

8. flóberttöltény: olyan egybeszerelt töltény, melyet gyúelegyes töltényhüvelyből és lövedékből szereltek össze, lőport nem tartalmaz és hüvelyhossza nem haladja meg a 10,5 millimétert;

9. gyújtólövedéket tartalmazó lőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke olyan vegyi anyagot tartalmaz, amely a levegővel történő érintkezéskor vagy becsapódáskor lángra lobban;

10. hangtompító: lőfegyver torkolatdörejének csökkentésére szolgáló, a fegyvercsőre vagy annak torkolatára felszerelhető eszköz;

11. hatástalanított lőfegyver: lőszer, illetve lövedék kilövésére véglegesen alkalmatlanná tett lőfegyver;

12. hosszú lőfegyver: olyan lőfegyver, amelynek csöve meghaladja a 30 cm hosszúságot, vagy amelynek teljes hossza meghaladja a 60 cm-t;

13. ismétlő lőfegyver: olyan lőfegyver, amelyet úgy terveztek és alakítottak ki, hogy minden lövés leadása után tölténytárból vagy forgódobból a szerkezet kézi működtetésével tölthető újra;

14. légfegyver: a 15 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú festéklövő fegyver kivételével a sűrített levegővel vagy egyéb sűrített gáz felhasználásával üzemeltetett, szilárd anyagú lövedék kilövésére alkalmas fegyver;

15. leváló köpenyes lőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke űrméret alatti, és a fegyvercsőben való megvezetését - esetenként a lőporgázok hajtóerejének átadását is - valamilyen, a lövedékre szerelt alkatrész végzi, amely úgy lett kialakítva, hogy a cső elhagyását követően a lövedékről - annak a célba csapódását megelőzően - leváljon;

16. lőfegyver: a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki;

17. lőfegyverjavítás: a rendeltetésszerű használatnak meg nem felelő lőfegyver fegyverrészének ugyanolyan alkatrészre történő kicserélése, a lőfegyver irányzékán - a rendeltetés szerinti beállítás, illetve a tartozékok rendeltetésszerű, a körülményekhez igazodó cseréje kivételével - végrehajtott módosítás, továbbá a lőfegyver működőképességének helyreállítása;

18. lőfegyver-kereskedő: az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, aki (amely) kereskedelmi vagy egyéb üzleti tevékenységét teljes egészében vagy részben lőfegyver- vagy lőszergyártás, kereskedelem, közvetítő kereskedelem, csere, bérbeadás, javítás, hatástalanítás vagy átalakítás területén végzi;

19. lőfegyver, lőszer forgalmazása: lőfegyver, lőszer tulajdonjogának átruházása, bérbeadása, ideértve a kereskedelmi és közvetítő kereskedelmi tevékenységet is;

20. lőfegyver- és lőszerkészítés (a továbbiakban: gyártás): lőfegyver, lőszer, lőfegyverdarab, flóberttöltény és lőszeralkatrész elkészítése, az elkészített alkatrészek készre szerelése, valamint a lőfegyver olyan megmunkálása, amely azt az eredetitől eltérő kaliberjelű lőszer használatára teszi alkalmassá;

21. lőfegyvertartás: a birtoklás, a viselés és a tárolás;

22. lőszer: olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport, továbbá gyúelegyet tartalmaz;


23. lőszeralkatrész (lőszerelem): lőpor, gyúelegyes töltényhüvely (csappantyús töltényhüvely), csappantyú és minden robbanó, gyújtó, fényjelző, páncéltörő és leváló köpenyes lövedék, melyet tűzfegyverből történő kilövésre terveztek;


24. muzeális fegyver és lőszer: az elöltöltő fegyver, továbbá a korszerű perem vagy központi, illetve elektromos gyújtású lőszer használatára alkalmatlan tűzfegyver, és az ilyen fegyverekhez használható 1945 előtt gyártott lőszer;


25. nyomjelző (fényjelző) lövedékű lőszer: olyan lőszer, melynek lövedéke a röppályát láthatóvá tevő, meggyulladó anyagot is tartalmaz;


26. rendvédelmi szervek: a rendőrség, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, a Vám- és Pénzügyőrség és a büntetés-végrehajtás szervei;


27. robbanó lövedékeket tartalmazó lőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke becsapódáskor felrobbanó töltetet tartalmaz;


28. rövid lőfegyver: olyan lőfegyver, amelynek csöve nem haladja meg a 30 cm hosszúságot, vagy amelynek teljes hossza nem haladja meg a 60 centimétert;


29. tűzfegyver: olyan, a törvény mellékletének �A�, �B�, �C� vagy �D� kategóriájában meghatározott eszköz, amelyből a kiterjedő forró gáz tolóereje által meghajtott szilárd anyagú lövedék lőhető ki, kivéve, ha


a) külön jogszabályban meghatározottak szerint hatástalanították,


b) riasztásra, jelzésre, életmentésre, állatok leölésére vagy szigonnyal történő halászatra, illetve ipari vagy műszaki célokra tervezték, feltéve, hogy csak az itt megjelölt célokra használják,


c) muzeális fegyvernek tekinthető;


30. tűzfegyver fődarab (lőfegyverdarab): fegyvercső, váltócső, betétcső, zár, forgódob és az ezeket egybefoglaló tokszerkezet. A tűzfegyver fődarab abba a tűzfegyver kategóriába tartozik, amelyre felszerelték vagy amelyhez gyártották;


31. festéklövő fegyver: olyan sűrített levegő vagy egyéb sűrített gáz felhasználásával működő eszköz, melynek csövéből 15 joule vagy annál kisebb mozgási energiával lőhető ki festéklövedék;


32. gáz- és riasztófegyver: olyan eszköz, amely rendeltetésszerűen csak gáztöltény és riasztótöltény működtetésére alkalmas;


33. gáztöltény: olyan, szilárd anyagú lövedékkel nem rendelkező töltény, amely a szemre és a légutakra ingerlő hatást kifejtő adalékanyagot tartalmaz;


34. riasztó- és vaktöltény: lövedékkel nem rendelkező hang-, fény- és füsthatás kiváltására szolgáló töltény;


35. színházi fegyver: lövedék kilövésére alkalmatlan, csak riasztótöltény (vaktöltény) működtetésére alkalmas eszköz.


A HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉS SZABÁLYAI


3. § (1) A rendőrség által kiadott engedély szükséges:


a) a lőfegyver, a lőfegyverdarab (a továbbiakban együtt: lőfegyver), a muzeális lőszer kivételével a lőszer, a flóberttöltény gyártásához, javításához, forgalmazásához, a lőfegyver hatástalanításához, a lőfegyver kiállításához;


b) a festéklövő fegyver, a gáz- és riasztófegyver, a gáz- és riasztótöltény, a légfegyver, a lőszerelem, a színházi fegyver gyártásához, javításához, forgalmazásához;


c) az �A�, �B�, �C� vagy �D� kategóriába tartozó tűzfegyver, a lőfegyverdarab, az e törvény alapján lőfegyvernek minősülő légfegyver, a lőszer és a hangtompító megszerzéséhez, tartásához, az ország területére történő behozatalához, az ország területéről történő kiviteléhez, az ország területén történő átszállításához;


d) a gáz- és riasztófegyver önvédelmi célú viseléséhez, a lőszerelem, a színházi fegyver megszerzéséhez, tartásához;


e) a muzeális fegyver sportlövészeti célú használatához;


f) a polgári rendeltetésű lőtér, a lőfegyver- és lőszertárolóhely üzemeltetéséhez, valamint lövészetvezetői tevékenység végzéséhez.


(2) A flóbert lőfegyverek megszerzésére és tartására vonatkozó egyszerűsített hatósági szabályokat e törvény felhatalmazása alapján a Kormány állapítja meg.


(3) A lőfegyver-megszerzési és -tartási engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet a lőfegyverhez használható lőszert külön engedély nélkül megszerezheti, illetve tarthatja.


(4) Lőfegyver vagy lőszer kereskedelmi célú behozatalához, kiviteléhez vagy re-exportjához - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a külön jogszabályban meghatározott hatóság engedélye is szükséges.


(5) Tűzfegyvernek az Európai Unió valamely tagállamába történő - nem kereskedelmi vagy elidegenítési célú - kiviteléhez európai lőfegyvertartási engedély szükséges. Európai lőfegyvertartási engedély annak a természetes személynek adható, aki a tűzfegyver megszerzésére és tartására érvényes engedéllyel rendelkezik.


(6) Az engedély (ideértve az európai lőfegyvertartási engedélyt is) kiadása és visszavonása a rendőrség hatáskörébe tartozik.


(7) Ha az Európai Unió valamely tagállama a magyar hatóságot azért keresi meg, mert attól magyarországi lakóhellyel rendelkező személy a megkereső tagállamban �B� kategóriába tartozó tűzfegyver tartására kér engedélyt, hatóságként a rendőrség jár el.


(8) A lőfegyver, lőszer megszerzési és tartási engedélyt a kérelmező természetes személy személyesen, a kérelmező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a kereskedelmi meghatalmazottja útján veheti át.


3/A. § (1) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a 3. §-ban meghatározott engedély abban az esetben adható meg, ha az engedélyt kérelmező természetes személy a rendészetért felelős miniszter rendeletében meghatározott, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményeket teljesítette, valamint, ha az engedélyt kérelmező természetes személy, jogi személy esetén annak vezető tisztségviselője vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a tevékenységért felelős vezető


a) tizennyolcadik életévét betöltötte és


b) cselekvőképes.


(2) A 3. §-ban meghatározott engedély nem adható meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott személy


a) büntetett előéletű;


b) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény X. fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, XI. fejezetében meghatározott emberiség elleni bűncselekmény, személy elleni bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 170. § (2)-(4) és (6) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kényszerítés, emberkereskedelem, 174/B. § (2) bekezdés a) pontja szerinti közösség tagja elleni erőszak, 175/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti emberrablás, illetve 176. § (2) bekezdés b) pontja, (3) és (4) bekezdése szerinti magánlaksértés, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, 207. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kerítés, XV. fejezet V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, embercsempészés, 259. § (1)-(3) bekezdése szerinti közveszélyokozás, közérdekű üzem működésének megzavarása, terrorcselekmény, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, fegyvercsempészet, bűnszervezetben részvétel, visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, tiltott állatviadal szervezése, állatkínzás, garázdaság, önbíráskodás, természetkárosítás, visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rablás, kifosztás , zsarolás, rongálás, orgazdaság, jármű önkényes elvétele, 343. § (2) bekezdés a) pontja, (4) és (5) bekezdése szerinti szökés, 355. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak elkövetése vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el,


ba) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,


bb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,


bc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,


bd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,


be) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,


c) a b) pontban meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,


d) szabálysértési felelősségét polgári felhasználású robbanóanyagokkal és pirotechnikai termékekkel, lőfegyverrel, közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés, rendzavarás, sportrendezvény rendjének megbontása, számszeríj vagy szigonypuska jogellenes használata, veszélyes fenyegetés, jogosulatlan vadászat vagy természetvédelmi szabálysértés elkövetése miatt a szabálysértési hatóság jogerősen megállapította, a határozat jogerőre emelkedését követő két évig,


e) az engedély kiadására vonatkozó kérelmében valótlan adatot közöl, a kérelemmel összefüggő valós adatot elhallgat vagy a fegyverre, lőszerre (töltényre) lőszerelemre, lőtérre vonatkozó, jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegi, a kérelem benyújtását vagy - ha ezen ok miatt az engedély visszavonása iránt eljárás indul - az engedélyt visszavonó határozat jogerőre emelkedését követő két évig.


(3) Az engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló eljárásban a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott körülmény nem áll fenn.


(4) A rendőrség hatósági ellenőrzése során a (2) bekezdésben meghatározott körülmények fennállását legalább évente egy alkalommal vizsgálja. A hatósági ellenőrzés során a rendőrség


a) a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott körülmény vizsgálata céljából a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerinti közvetlen adathozzáférési jogosultsága útján a (2) bekezdés a)-c) pontjában,


b) a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott körülmény vizsgálata céljából a központi szabálysértési nyilvántartásból a (2) bekezdés d) pontjában


meghatározott körülményre vonatkozó adatokat átveszi és kezeli.


(5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a rendőrség


a) a 3. §-ban meghatározott engedély megadása iránti eljárás jogerős befejezéséig,


b) a 3. §-ban meghatározott engedély megadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig


kezeli.


(6) A 22 Short, 22 Long Rifle kaliberjelű sportlőfegyver megszerzését és tartását a rendőrség a tizenhatodik életévét betöltött sportlövő részére - a törvényes képviselő hozzájárulásával - engedélyezi.


3/B. § (1) Eltérő rendelkezés hiányában a kizárólag 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú lövedék kilövésére alkalmas tűzfegyver megszerzése és tartása céllövészetre


a) a (2) bekezdésben meghatározott kérelmezőnek abban az esetben engedélyezhető, ha


aa) jogi személy szervezet kérelmező esetén annak vezető tisztségviselője,


ab) jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmező esetén a tevékenységért felelős vezető,


b) annak a természetes személynek engedélyezhető, aki


megfelel a 3/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételnek, és akivel szemben nem áll fenn a 3/A. § (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjában meghatározott körülmény.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély az alábbi szervezeteknek adható meg:


a) sportlövészet folytatása céljából nyilvántartásba vett sportegyesület, ha az országos sportági szakszövetség a szövetségi tagságot igazolja,


b) olyan szervezet, amely az adott típusú és kaliberjelű lőfegyverre kiadott lőtér-üzemeltetési engedéllyel, valamint lőtérszabályzattal rendelkezik,


c) a polgári célra felhasználható lőfegyverek, lőszerek és hatástalanított lőfegyverek vizsgálatára, valamint lőfegyverek és lőszerek hatástalanítására jogosult szervezet,


d) olyan szervezet, amely lőszer gyártására jogosító engedéllyel rendelkezik,


e) olyan szervezet, amely a saját vagy mások vagyonát hivatásszerűen őrzi, mások életét, testi épségét hivatásszerűen védi.


(3) Gáz- és riasztófegyver önvédelmi célú viselése annak a természetes személynek engedélyezhető, aki megfelel a 3/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételnek, és akivel szemben nem áll fenn a 3/A. § (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjában meghatározott körülmény.


(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló eljárásban


a) a 3/A. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott körülménnyel kapcsolatos igazolásra a 3/A. § (3) és (5) bekezdésében,


b) a hatósági ellenőrzésre a 3/A. § (4) és (5) bekezdésében


foglaltakat kell alkalmazni.


3/C. § (1) A színházi fegyver tartására vonatkozó engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személyt bízzon meg.


(2) A színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személy


a) tizennyolcadik életévét betöltött,


b) cselekvőképes és


c) büntetlen előéletű


személy lehet.


(3) A színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelősnek jelölt személyt az (1) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg - ha az engedéllyel rendelkező a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős új személyt kíván megbízni, e megbízásra irányuló jogviszony létesítését huszonkét munkanappal megelőzően - a rendőrségnek be kell jelenteni.


(4) A (3) bekezdésben meghatározott bejelentéssel egyidejűleg a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelősnek jelölt személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.


(5) A rendőrség hatósági ellenőrzés során legalább évente egy alkalommal vizsgálja azt is, hogy a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személy büntetlen előéletű-e. A hatósági ellenőrzés során a rendőrség a büntetlen előélet ellenőrzése céljából a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerinti közvetlen adathozzáférési jogosultsága útján adatot vesz át és kezel.


(6) A rendőrség a (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat


a) a színházi fegyver tartásának engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,


b) a színházi fegyver tartásának engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig


kezeli.


(7) Ha az (5) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során a rendőrség megállapítja, hogy a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személy büntetett előéletű, erről a tényről haladéktalanul értesíti a színházi fegyver tartására engedéllyel rendelkezőt, és ezzel egyidejűleg felhívja, hogy az értesítés kézbesítésétől számított tíz munkanapon belül a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személy e megbízatására irányuló jogviszonyát szüntesse meg, és a megszüntetés tényéről - a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelősnek jelölt, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő személy bejelentésével egyidejűleg - a rendőrséget értesítse.


(8) Ha a színházi fegyver tartására engedéllyel rendelkező a (7) bekezdés szerinti értesítési és bejelentési kötelezettségének a rendőrség (7) bekezdés szerinti értesítésének kézbesítésétől számított huszonkét munkanapon belül nem tesz eleget, a rendőrség az engedélyt visszavonja.


4. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem engedélyezhető:


a) az �A� kategóriába tartozó tűzfegyver vagy lőszer;


b) az automata lőfegyver;


c) a hangtompító;


d) külső formájában automata szerkezetű lőfegyverre hasonlító félautomata lőfegyver;


e) huzagolt csövű lőfegyverhez való leváló köpenyes lövedékkel szerelt lőszer


megszerzése és tartása, valamint lézeres célzókészülék és éjszakai irányzék lőfegyverre történő felszerelése.


(2) Nem engedélyezhető olyan lőfegyver, lőszer megszerzése és tartása, amelynek használatát arra a célra, amelyre kérelmezték, más jogszabály tiltja.


4/A. § (1) A 3. § (1) bekezdését a lőfegyvernek, a festéklövő fegyvernek, a gáz- és riasztófegyvernek, a légfegyvernek, a színházi fegyvernek, a muzeális lőszer kivételével a lőszernek, a flóberttölténynek, a gáz- és riasztótölténynek, valamint a lőszerelemnek a szolgáltatási kerettörvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő javítására, forgalmazására is alkalmazni kell.


(2) A 3. § (1) bekezdését az �A�, �B�, �C� vagy �D� kategóriába tartozó tűzfegyvernek, a lőfegyverdarabnak, az e törvény alapján lőfegyvernek minősülő légfegyvernek, a lőszernek és a hangtompítónak a szolgáltatási kerettörvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő exportjára, importjára, transzferére is alkalmazni kell.


(3) A 3. § (1) bekezdését a szolgáltatási kerettörvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő lövészet-vezetői tevékenységére is alkalmazni kell.


AZ ADATKEZELÉS SZABÁLYAI


5. § (1) A lőfegyverek központi nyilvántartását a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben meghatározottak szerint a rendőrség központi szerve kezeli.


(2) A rendőrség központi szerve központi nyilvántartást vezet a rendőrség által kiadott engedélyekről és az engedéllyel rendelkezőkről - az engedély érvényességi idejének lejártától számított tíz évig - a következő adattartalommal:


a) az engedély érvényességi ideje és száma;


b) a lőfegyver, lőszer tulajdonosának, a lőfegyver, lőszer forgalmazásakor a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő, az engedéllyel rendelkező jogi személy vezető tisztségviselői, egyéb szervezet esetén a tevékenységért felelős vezető és a szervezet lőfegyverét, lőszerét ténylegesen birtokló személyek természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakóhelye, a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány száma, szervezet esetében a cégszerű megnevezésben szereplő - annak hiányában az azonosításhoz szükséges - adatok;


c) az engedéllyel rendelkező személy egészségügyi alkalmasságának időtartama;


d) a nyilvántartásba vett lőfegyver fajtája (tűzfegyver vagy légfegyver), típusa, gyártója, gyártási száma, kaliberjele, tűzfegyver esetében kategóriájának betűjele és száma (a továbbiakban: a lőfegyver azonosító adatai), a lőfegyver műszaki érvényességének időtartama;


e) a tűzfegyver fődarab e törvény szerinti megnevezése, gyártási száma;


f) a lőszer azonosítását lehetővé tevő adatok.


(3) A központi nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, illetve tudományos kutatási célra - törvény eltérő rendelkezése hiányában - személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók és felhasználhatók.


6. § (1) Az 5. § (2) bekezdésében meghatározott adatok az alábbi szervezeteknek továbbíthatók:


a) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóságok;


b) a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott feladataik ellátásához;


c) a külföldi nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerv, a bűnügyi jogsegélyről szóló jogszabályokban, illetve nemzetközi szerződésben, egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásban foglaltak szerint.


(2) Az 5. § (2) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott adatok - a lőfegyver műszaki érvényességének időtartama kivételével - a vadászjegy vagy a vadászati engedély visszavonására irányuló eljárás lefolytatása céljából a vadászati hatóság részére továbbíthatók.


(3) A lőfegyverek központi nyilvántartásából a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, illetőleg a Magyar Köztársaságnak nemzetközi szerződésben adattovábbításra feljogosított más szerve az (1) bekezdés c) pontjában felsoroltak részére adatszolgáltatás teljesítése céljából az adatok átvételére és továbbítására jogosult.


(4) A lőfegyvereknek más tagállam területére történő átvitele esetén a rendeltetési hely, illetőleg a tranzitország részére történő adatszolgáltatást - a kérelmező által az 5. § (2) bekezdésének b) pontjára, a szállítandó lőfegyverekre, lőfegyver-kereskedők közötti szállítás kivételével a szállítóeszközre, valamint az indulás és érkezés várható időpontjára vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítése alapján - a rendőrség központi szerve végzi.


7. § (1) A központi nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatásról adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.


(2) Az adattovábbítási nyilvántartást a nyilvántartás kezelője vezeti.


8. § Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:


a) az érintett személy személyazonosító adatait, illetőleg a szervezet azonosításához szükséges adatokat;


b) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját;


c) az adattovábbítás időpontját;


d) az adattovábbítás célját, jogalapját és a továbbított adatkört;


e) az adatigénylő nevét vagy megnevezését.


9. § Az adattovábbítási nyilvántartásból - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e.


10. § Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül:


a) a rendészetért felelős miniszter, illetve az általa ellenőrzésre feljogosított szerv;


b) a 6. § (1) bekezdésében felsoroltak.


11. § Az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni.


A lőfegyver-kereskedőkre vonatkozó adatkezelési szabályok


12. § (1) A lőfegyver-kereskedő a lőfegyver és lőszer forgalmazásakor köteles a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő adatait, illetőleg a lőfegyver, lőszer azonosító adatait nyilvántartásba venni, a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő azonosítását a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvány alapján elvégezni, engedélyük érvényességéről meggyőződni, és a (2) bekezdésben foglalt adatokat a lőfegyverek központi nyilvántartásába továbbítani.


(2) A lőfegyver-kereskedő nyilvántartja:


a) a lőfegyver azonosító adatait;


b) a lőszer azonosítását lehetővé tevő adatokat;


c) a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakóhelyét, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számát, az engedély számát, az azt kiállító szerv megnevezését;


d) a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő szervezet cégszerű megnevezését, kereskedelmi meghatalmazottja természetes személyazonosító adatait, az engedély számát, továbbá a kiállító szerv megnevezését.


13. § A 12. § (2) bekezdésében foglalt nyilvántartást a lőfegyver-kereskedőnek a lőfegyver forgalomba hozatala nyilvántartásának felvételétől számított öt éven át meg kell őriznie.


14. § (1) A 12. § (2) bekezdésében foglalt adatok szolgáltatásának igénylésére a központi nyilvántartást vezető rendőrség központi szerve és a 6. § (1) bekezdésében felsoroltak jogosultak.


(2) A 12. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatásról a lőfegyver-kereskedő adattovábbítási nyilvántartást köteles vezetni.


15. § Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza;


a) az érintett személy személyazonosító adatait, illetőleg a szervezet azonosításához szükséges adatokat;


b) az adattovábbítás időpontját;


c) az adattovábbítás célját, jogalapját és a továbbított adatkört;


d) az adatigénylő nevét vagy megnevezését.


16. § Az adattovábbítási nyilvántartásból - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e.


17. § Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosultak az érintetten kívül a 6. § (1) bekezdésében felsoroltak.


18. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni.


(2) A lőfegyver-kereskedő tevékenységének befejezésekor köteles a 12. § (2) bekezdésében és a 15. §-ban foglalt nyilvántartását az a rendőrség központi szervének átadni.


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


Hatálybalépés


19. § Ez a törvény 2004. május 1-jén lép hatályba.


Átmeneti rendelkezések


20. § (1) A törvény a hatálybalépése előtt kiadott engedélyek érvényességét nem érinti.


(2) Ezt a törvényt az első fokú határozattal még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.


21. §


Felhatalmazó rendelkezések


22. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a lőfegyverek és lőszerek gyártását, javítását, szállítását, hatástalanítását, forgalmazását, megszerzését, tartását, kiállítását, behozatalát, kivitelét, átszállítását, használatát, a hatástalanított lőfegyverek tartását és forgalomba hozatalát, az engedélyek tartalmi, formai követelményeit.


(2) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza:


a) a hatósági tárolás, leadás, értékesítés, valamint a megsemmisítési eljárás részletes szabályait,


b) a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményeket, a lőterek működtetésére és a lövészetvezetői vizsgára vonatkozó szabályokat.


(3) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben meghatározza a fegyverekkel kapcsolatos tevékenységek engedélyezése igazgatási szolgáltatási és vizsgadíjának mértékét, a díjak beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának, a fegyverek, lőszerek rendőrségi tárolása és megsemmisítése során felmerült költségek megállapításának szabályait.


(4) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben meghatározza a fegyvertartáshoz szükséges egészségi alkalmasság feltételeit és vizsgálatának szabályait.


(5) Felhatalmazást kap a kereskedelmért felelős miniszter, hogy a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben:


a) meghatározza a fegyver és lőszer forgalomba hozatalához, forgalmazásához szükséges megelőző és időszakos megvizsgálásának szabályait;


b) meghatározza az a) pontban felsorolt eszközök vizsgálatára vonatkozó mérési eljárásokat és eszközöket, a vizsgálat módját és követelményeit, a kiadandó tanúsítványra, szakvéleményre vonatkozó előírásokat, és kijelölje a vizsgálatra, tanúsítvány, szakvélemény kiadására jogosult szervezetet;


c) kijelölje a lőfegyverek hatástalanításának végrehajtására jogosult szervezetet.


Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés
23. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek Tanácsának a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.


Melléklet a 2004. évi XXIV. törvényhez


Tűzfegyverek és lőszerek


"A" kategória

1. Automata tűzfegyverek.
2. Más tárgynak álcázott tűzfegyver.
3. Páncéltörő (áthatoló), robbanó, fényjelző vagy gyújtólövedékeket tartalmazó lőszer, valamint az ilyen lőszerhez való lövedék.
4. Expanzív (kiterjedő) lövedéket tartalmazó pisztoly- és revolverlőszer, valamint az ilyen lőszerhez való lövedék, kivéve a vadászati vagy sportlövészeti célokat szolgáló lőfegyverhez, a használatukra jogosult személyek számára.


"B" kategória

1. Félautomata vagy ismétlő rövid tűzfegyverek.

2. Központi gyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek.
3. Peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek, melyek teljes hossza 28 cm-nél rövidebb.
4. Félautomata hosszú tűzfegyverek, melyek tölténytára és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer befogadására alkalmas.
5. Félautomata hosszú tűzfegyverek, amelyek tölténytára és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer befogadására nem alkalmas, ha a töltőszerkezet eltávolítható, vagy ha nem biztos, hogy szokásos szerszámokkal a tűzfegyvert nem lehet olyan tűzfegyverré átalakítani, amelynek tölténytára és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer befogadására alkalmas.
6. Ismétlő és félautomata hosszú tűzfegyverek huzagolatlan, 60 cm-t meg nem haladó hosszúságú csővel.
7. Külső formában automata szerkezetű tűzfegyverre hasonlító félautomata tűzfegyverek.


"C" kategória


1. A "B" kategória 6. pontjában felsoroltakon kívüli egyéb ismétlő hosszú tűzfegyverek.
2. Egylövetű hosszú tűzfegyverek huzagolt csővel.
3. A "B" kategória 4-7. pontjaiban felsoroltakon kívüli félautomata hosszú tűzfegyverek.
4. Peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek, amelyeknek teljes hossza legalább 28 cm.
"D" kategória

Egylövetű hosszú tűzfegyverek huzagolatlan csővel.




Impresszum    
    © 2005. Minden jog fenntartva! Gázpisztoly.hu