- Cikk: Colt Double Eagle
 - Cikk: IWA 2010 - Umarex
 - Cikk: Erma EGP 790
 - Cikk: Mauser 45 Magnum
 - Cikk: HW10GR
 - Cikk: HK P30 vs. RG96
 - Cikk: Röhm Vector CP1
 - Adatlap: Bruni GAP 
 - Cikk: Szánakasztó
 - Cikk: Élesből-gázrevolver
 - Jogos védelem!! - frissítés
 - Cikk: Reck Defender...
 - Cikk: RG88 és HSc 90
 - Adatlap: Baron P228
 - Adatlep: Retay Lord
 - Adatlap: Retay D. Eagle
 - Adatlap: Keserű Elite-20
 - Adatlap: FÉG GRH
        


 

              
Gázpisztoly FAQ  
Gáz-riasztó fegyverek és tévhitek, (túl) gyakran ismétlődő kérdések     
                 
A gáz-riasztó fegyverekkel kapcsolatosan rengeteg tévhit kering, még az ilyen fegyvert tartók körében is. Az ilyen felmerülő, gyakran ismétlődő kérdések illetve meglepő határozottsággal hajtogatott tévhitek körében kívánunk egy kis rendet tenni ezzel az írással.

                      
           
Kérdés: A gáz-riasztó fegyverek ideggázt lőnek ki?

         
Válasz:  Szó sincs róla, hiszen ez esetben mi lenne, ha visszafújná a szél az alkalmazóra? A gáz-riasztó pisztolyok esetében kizárólag különféle ingerlő - egészségre az adott koncentrációban, vagy egyáltalán nem káros - anyagokról beszélhetünk, melyeket leegyszerűsítve könnygázoknak hívhatunk. Ezen anyagok típusairól és jellemzőiről a Hatóanyagok fejezetben lehet bővebben olvasni. Klikk
         
           
Kérdés: A gáz-riasztó fegyverek 1 méteren belül halálosak?
           
                      
Válasz:
Vélhetően a gáztöltények dobozán található - idegen nyelvű - figyelmeztetésből származó félreértés, miszerint 1 méter alatt egészségkárosodást okozHAT. Ez azonban leginkább olyan elővigyázatossági szöveg, mely a későbbi jogviták, felelősségi perek elhárítását szolgálja. Hasonlít ahhoz, hogy az USA-ban forgalomba kerülő mikrohullámú sütőkre ráírják, hogy élő állat szárítására nem alkalmasak. A gyakorlatban több vizsgálat is igazolta, hogy a gáz-riasztó fegyverek rendeltetésszerű használat mellett semmiféle testi sérülés okozására nem alkalmasak. 30 centinél messzebbről csupasz bőrfelületre rálőve még a torkolattűz vagy a kirepülő elégetlen lőporszemcsék által okozott megpörkölődésnek is igen kicsi a veszélye. Igazságügyi fegyverszakértő által végzett kísérletek eredményei azt mutatják, hogy még a legnagyobb gáznyomású 9 mm PAK öntöltő gáz-riasztó tölténynél is csak 1-2 centiméter távolságból, vagy rászorított csőtorkolat mellett lehet 4-6 centiméter behatolási mélységű sérülést okozni. Ez pedig azt jelenti, hogy hacsak nem szemre, halántékra, vagy verőérre szorítva sütjük el a fegyvert, a komoly sérülések kizárhatóak. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a gáz-riasztó fegyverrel akkor okozható a legsúlyosabb sérülés, ha fejbecsapunk vele valakit.
     
       
Kérdés: Mit jelentenek a patronok műanyag zárókúpján levő színek?
                    
Válasz: Alapvetően arra utalnak, hogy milyen a patron töltete. A zöld színnel jelöltek a riasztók, gáztöltet nélkül. Az arany színűek a "flash" riasztót.  A narancs- vagy citromsárga kupakos (legelterjedtebb) CS, a kék (nagyon ritka) a Klóracetofenon (CN) töltetre utal, míg a bordós barnás és élénkpiros kupakkal a kapszaicin (pepper, PV) patronokat jelölik. Ezen túlmenően a hüvelyfenéken levő feliratokból is megtudhatjuk a hatóanyag típusát. Bővebben: Klikk        
          
Kérdés: A gáz-riasztó fegyverek az adott éles fegyver változatai?           
            
Válasz:
Nem, legtöbbször semmi közük nincs ahhoz az éles fegyverhez, melyek alakját többé-kevésbé igyekeznek lemásolni. A gáz-riasztó fegyverek - különösen az öntöltők - az éles fegyverek szerkezetét és kezelőszerveik működését csak alaposan leegyszerűsítve követik. Például egy reteszelt záras öntöltő pisztoly gáz-riasztó másolata természetesen csak szabad tömegzáras lesz, hiszen töredék akkora teljesítménnyel üzemel. értelemszerűen tehát semmilyen alkatrészük nem csereszabatos egyetlen éles fegyverével sem. Forgópisztolyoknál már lehet sokkal nagyobb fokú a hasonlóság, és felhasznált alkatrészek is gyakran közösek (pl.: Alfa .22 LR, Alfa .380 Knall). Nagyon ritka és üdítő kivételek azok a gáz-riasztó fegyverek, melyek valamilyen éles fegyver áttervezésével, vagy átépítésével jöttek létre, ezek azonban ritkák, vagy nagyon drágák (pl.: Arminius WSA, FÉG GRP-9, PSzM-gázpisztoly). Ezek közül a külföldi gyártásúak általában el sem jutottak hazánkba.
  
  
Kérdés: A gáz-riasztó fegyvereket az a cég (pl.: Colt) gyártja, akinek a nevét viseli?
                           
Válasz: A legritkább esetben. Az a nemzetközi gyakorlat, hogy a nagy gázpisztolygyártó cégek (pl.: Umarex, Röhm) az éles fegyverek gyártóival licenc-szerződést kötnek, arról, hogy az adott nevet és formát gyárthassák, forgalmazhassák. Így van a piacon Smith and Wesson, Colt, Browning, Mauser, SIG Sauer, Walther márkanevek alatt futó gázfegyver. A Walther egy kicsit kivétel, hiszen itt az éles Walther fegyvereket gyártó üzemek is a gázpisztolyt gyártó Umarex tulajdonában vannak, azonban a gáz-riasztókat nem az éles fegyverekkel azonos helyen, hanem a többi gázpisztollyal együtt gyártják. Az is megfigyelhető jelenség, hogy egyazon típust több különböző márkanévre is "felcímkézik" és ilyenkor nagyon különböző áraik lehetnek (pl.: Umarex Colt Government/Reck Government).
         
           
Kérdés: A gáz-riasztó fegyverek hatótávolsága 8-10 méter?
           
Válasz: Igen, van aki ilyen messzire is el tudja őket dobni... De a viccet félretéve, a sokféle "azt hallottam, hogy ettől 10 méterről szél ellen is kidőlt a támadó" típusú mendemonda közt igen kevés a valóságtartalom. A valóságban kutatóintézetek műszeres mérései alapján teljes szélcsendben a peremgyújtású gáztöltények legfeljebb 1-1,5 méterre lövik ki gáztöltetüket, míg a központi gyújtásúak maximum 3-5 méterre. Praktikusan az alsó határból kell kiindulni önvédelemnél. Az időjárás (eső, szél) komolyan befolyásolja ezeket hatótávolságokat, leginkább azáltal, hogy bár a nagynyomású gázsugár eljut a támadóig, de onnan vissza is jön az alkalmazóra. Ezért célszerű kritikus szituációban rádurrantani 2-3-at a támadó arcára, és amilyen gyorsan csak lehet megfordulni, és elfutni az általunk kilőtt felhő elől. Zárt térben ezért is mondható el, hogyha nem tudjuk az adott helyiséget gyorsan elhagyni, akkor a gázpisztoly legfeljebb "döntetlenre menti a meccset".
      
      
Kérdés: A gáz-riasztó fegyverek acélból vannak?       
           
Válasz:
A piacon kapható modellek 95%-áról elmondható, hogy szinte semmi nincs bennük acélból, nemhogy a fődarabok. A nagyon ritka kivételektől (pl.: FÉG GRP-9, Arminius HW88 Super Airweight, ZVI Night Hawk, Keserű Micromax, stb...) eltekintve a gáz-riasztófegyverek teljes egészében spiáterből (több, mint 90%-os cinktartalmú öntvény) készülnek fém-fröccsöntéssel. Ez a szürke színű anyag igen olcsón és jól önthető bonyolult formába is, olvadáspontja alacsony (gáztűzhely lángján megolvasztható a gázpisztoly). A spiáter alacsony szilárdságú, ezért egyes nagyobb terhelésnek kitett alkatrészeket (ütőszeg, hüvelyvonók, csapok, tengelyek, rugók) a legtakarékosabb gyártó is kénytelen acélból elkészíteni. Ennek ellenére alapszabályként elmondható, hogy az öntöltő gáz-riasztó fegyverek - ha anyaguk spiáter - a 200. és 300. lövés közt szinte biztosan üzemképtelenné válnak, eltörnek. Revolvereknél valamivel jobb a helyzet, hiszen ott nincsenek nagy dinamikus terhelésnek kitett alkatrészek, ezeket legtöbbször az üres csettegtetés, vagy kemény felületre történő leejtés teszi tönkre. Aki tehát acélból készült tartós modellre vágyik, az jól teszi, ha mágnest is visz vásárláskor, hiszen a spiáter sűrűsége közel akkora, mint az acélé (súlyból tehát nem érezhető a különbség), viszont nem mágnesezhető. A spiáternél sokkal tartósabb, az acélnál pedig könnyebb, alumínium fődarabos gázrevolverekből csak kevés került be hazánkba.
                
               
Kérdés: Miért javasolt backup fegyvert hordani?

             
Válasz: A főfegyver is meghibásodhat, elakadhat, még a legjobb revolver is, bár ennek az esélye elég kicsi. Az is előfordulhat, hogy a testhelyzet, ruházat vagy a támadó pozíciója miatt nem tudjuk elővenni gázpisztolyunkat vagy az elsődleges fegyvert előrántas közben kiverik (kiharapja kutya) a kezünkből, elejtjük, beakad ruhazatba, vagy elsődleges fegyverre jutó kéz válik használhatatlanná (például az ember kutyatámadásnál az erősebb kézzel hárít ösztönösen).  És végül ha nem elég a gáz-riasztó fegyverben levő töltóénymennyiseg, backupot rántani mindig gyorsabb, mint bármilyen fegyvert újratölteni.
       
        
Kérdés: A gáztöltényekben levő vegyi anyag a lőporba van keverve?
               
Válasz: Lehet, hogy régen így volt - legalábbis egyes vitatható színvonalú fegyverismereti vizsgatankönyvek ezt állítják -, de én ilyennel még nem találkoztam. Az ingerlő vegyi anyag (leggyakrabban inert töltőanyaggal keverve) a csappantyúelegy (6 mm), vagy a lőportöltet fölé van préselve, a lezárásról viaszréteg (6 mm), ritkán papírlap, leggyakrabban színes, perforált műanyagkupak, vagy a hüvelypalást összehúzottsága gondoskodik.
    
     
Kérdés: A gáz/riasztótöltény végén levő műanyag kúpot kilövi a fegyver?
            
Válasz: Nem, hiszen a cső akasztókkal van ellátva, azon az égéstermékeken és a könnygázon kívül nem jöhet kis semmi. Egyes rossz minőségű riasztótöltényeknél előfordulhat, hogy a műanyag zárókupak kiszakad, vagy kimozdul a hüvelyből, ez általában az öntöltő fegyver elakadását (rossz esetben szánjának eltörését) okozza, de a csövön előre nem lövődhet ki.
         
          
Kérdés: A 10 évvel ezelőtt vett gázpatronomat még használhatom?                      
       
Válasz:
A gázpatronok dobozán jellemzően fel van tüntetve az eltarthatóság, ami 3-6 év között szokott ingadozni. Ezen túlmenően nem garantálja a gyártó, hogy éles helyzetben a töltény működni fog, és kifejti élettani hatását a támadóra. Ennek fő oka az, hogy mégoly tökéletes tömítettség mellett is a gáztöltet folyamatosan szublimál (elpárolog), így egy régi gázpatron pontos hatóanyagtartalma nem ismert. Természetesen a lejárati idő nem jelenti azt, hogy vészhelyzetben - ha nincs más - ne használhatnánk ezeket a patronokat, de mindenképpen célszerű azokat rendszeresen cserélni, még mielőtt "megromlanak".
          
           
Kérdés: A hosszabb csövű gázpisztoly pontosabb?             
         
Válasz:
Maga a pontosság fogalma sem értelmezhető a gázpisztolyok világában, hiszen ezek 20-30 centiméter átmérőjű gázsugarat lőnek ki néhány méterre, és ebből a gázsugárból a diffúzió miatt pillanatok alatt gázfelhő keletkezik. Találat eléréséhez nem kell tehát mesterlövésznek lenni. A csőhossz tehát indifferens, sokkal érdekesebb például az, hogy a revolverek dobja és csőfara közt mekkora hézagon dobja oldalra az anyagot a fegyver, vagy, hogy egy öntöltő korai zárnyitásából adódóan mennyi gázt köp a fegyver használója arcába.
        
    
Kérdés: A gáz-riasztó fegyverrel egyáltalán nem kell gyakorolni?
                   
Válasz: Természetesen kell, mint minden önvédelmi eszközzel. Természetesen itt nem klasszikus céllövészetről van szó, hanem például tokból előrántásról, a kezelőszervek működtetéséről, tárcseréről, újratöltésről, akadályelhárításról. Természetesen a lövések leadását sem lehet megúszni, már csak a működési biztonság ellenőrzése miatt sem árt havi 1-2 tár riasztó töltényt elpuffogtatni.
           
           
Kérdés: A gáz-riasztó fegyvert nem kell tisztítani?
              
Válasz: Dehogynem! Az öntöltők esetében még fokozottabban, mint az éles fegyvereknél. Hiszen ezek szerkezete éppen, hogy akkora erőtartalékkal működik, hogy a szán hátra- és előremozogjon, a súrlódás kismértékű növekedése (elkoszolódás) könnyen okozhat akadályt. A gáz-riasztó fegyverek esetében - éles eredetijüktől gyökeresen eltérő konstrukciójuk miatt - gyakran nehézkes a szét- és összeszerelés, ezért célszerű könnyen karbantartható típust választani. Gáz-riasztó fegyverünket se csak lövések leadása után tisztítsuk meg, hanem fordítsunk figyelmet a viselés közbeni elszennyeződés megakadályozására is.
               
                
Kérdés: A cső végébe csavarható toldat valójában hangtompító?
                   
Válasz: Nem, hiszen annak nem sok értelme lenne egy gáz-RIASZTÓ fegyver esetében. Ezek a legtöbb gáz-riasztóhoz adott kis acél csőtoldatok a riasztótölténnyel való tüzijáték-, vagy jelzőrakéta-kilövésre szolgálnak. Vannak olyan jelzőrakéta-kilövők, mellyel nemcsak egy, hanem egyszerre 4-6 rakéta is indítható. A jelzőrakéta-lövő felcsavart állapotában ne lőjünk gázpatront, mert a gáz jelentős része oldalra fog távozni, nem előre! Érdekes kivétel a német Röhm cég Sicherheits-kompensator nevű terméke, mely valóban hangtompító, a nagyméretű, zárt henger a csendes működési biztonság ellenőrzést szolgálja.
             
              
Kérdés: A gáz-riasztó fegyvert könnyű megkülönböztetni az élestől?
             
Válasz: Mivel a gáz-riasztó modellek többsége formájában valamely éles pisztolyt másol, a biztos megkülönböztetéshez az adott típus igen alapos ismerőjének kell lenni. Az természetesen feltűnő lehet, ha egy fegyver túl díszes, valószerűtlenül látványos (például aranyszínű betűk a szánon). A csőben levő akasztó pedig csak igen közelről, 0,3-1 méterről válik láthatóvá.
               
               
Kérdés: A gáz-riasztó fegyvernek elég a csövét felfúrni, és máris kilőhető az éles lőszer?
                    
Válasz: Talán a legelterjedtebb tévhit, hiszen a mai modern gáz-riasztó fegyverek döntő többségét (különösen az öntöltőket) még rendkívül komoly gépparkkal sem lehetne éles fegyverré alakítani - egyszerűbb teljesen újat gyártani. A legkomolyabb akadály az ilyen bűncselekményt fontolgatóknak, hogy a gázpisztolyok legkeményebb alkatrészei a csőben levő szűkítőelemek és akasztók, ezek a fegyver teljes tönkretétele nélkül nem távolíthatók el. Mivel a cső rendszerint egybe van öntve a tokkal, így a csőcsere sem megoldás. Arról nem is beszélve, hogy a jellemzően lágy, spiáter anyag, amiből ezek a modellek készülnek, el sem bírnák az éleslőszerek teljesítményét, gáznyomását, egyszerűen szétrobbannának. A gyártó országok gyártást engedélyező szakhatóságai élénken őrködnek afelett, hogy csak olyan konstrukciók kerülhessenek gyártásba, melyek nem alakíthatók könnyen át. Az idők során ezért is vontak ki több kalibert (.320 Knall, .380 Lang Knall, 8 mm Knall, .35 Knall) a gyártásból. A tíz éve még nagyon népszerű 8x20 mm-es töltény esetében például az volt a probléma, hogy az ilyen kaliberű gázpisztolyok tárjai elfogadták és csőre is töltötték a 6,35 mm Browning éleslőszert. Aki tehát rosszban sántikál, manapság csak a használt piacon találhat olyan Nyugat-Európában gyártott modellt, amivel esetleg trükközni lehet.
           
              
Kérdés: Az éles maroklőfegyveremhez használhatok gáz- vagy riasztótöltényt is?
                 
Válasz: Az öntöltő, központi gyújtású kalibereknél az eltérő geometriai méretek miatt leggyakrabban már a csőretöltés is meghiúsul. A forgópisztolyok esetében a .380 Knall (9x17) tulajdonképpen nem más, mint egy .38-as vaktöltény, így ez használható a .38 SW, .38 Spec, .357 Magnum revolverekben, csakúgy, mint a 6 mm Platz és .22 Lang Knall a .22 LR forgókba. Az öntöltő modellek esetében a peremgyújtású töltények kézzel, egyesével tölthetők csőre, és üríthetők onnan.
           
             
Kérdés: A riasztó és a gázriasztó fegyverek közt nincs különbség?
                  
Válasz: A csak riasztó fegyverek (startpisztolyok) esetében a csőből nem előre, hanem felfele (vagy oldalra) távoznak az égéstermékek, tehát önvédelemre nem alkalmasak, hacsak erős hanghatásuk nem ijeszti meg a támadót.
                 
               
Kérdés: A gáz-riasztó fegyvernek nincs semmi értelme, mert a támadó úgyis elővesz egy éleset és lelő?
                  
Válasz: Ha pedig géppisztolyt veszek elő, akkor a támadó rakétaindítót... Meglehetősen komolytalan érvelés ez, mégis rettenetesen sokan elfogadják. Az ember nem készülhet minden lehetséges veszélyforrásra, mert akkor kénytelen lenne atombunkerbe költözni. Az átlagembernek nagyon kis esélye van arra, hogy előre megfontoltan lőfegyveres támadás érje. Az egyszerű megélhetési bűnöző vagy utcai vagány nagy valószínűséggel nem meri kipróbálni, hogy vajon az adott fegyver éles, vagy gáz, de ha mégis, akkor egypár gázlökettel jó eséllyel semlegesíthető. Természetesen a tökéletes, és minden esetben garantáltan hatékony megoldás az lenne, ha a törvénytisztelő állampolgár éles fegyverrel is alanyi jogon megvédhetné magát, azonban ez nem realitás sajnos. Azzal pedig, ha semmilyen védelmi eszközt nem tartunk, csak megkönnyítjük a bűnözők dolgát. A puszta kezes védekezésnél a legvacakabb gázpisztoly is hatékonyabb!
      
               
Vass Gábor
  




Impresszum    
    © 2005. Minden jog fenntartva! Gázpisztoly.hu